Gyermekeink velünk együtt élnek a világban. Mindent látnak, és mindent szeretnének megismerni, mindenről szeretnének minél többet tudni. Nem zárkózhatunk el az elől, hogy már az egészen fiatal gyerekekkel is beszélgessünk a mindennapi kérdésekről, a mindennapi életében tapasztalt környezetről, társadalmi, gazdasági ismeretekről - természetesen a gyerekeknek megfelelő szinten.

Rend, rendszeresség
A csecsemő és a kisgyermek harmonikus személyiségfejlődésnek, tájékozódásának, jó szokásainak kialakulását segíti, ha a vele kapcsolatos események megszokott helyen, időben, térben és sorrendben történnek. Napi/heti és éves rendünk ezért egy állandó ütemű rendszerességet biztosít, melytől csak ritkán térünk el. (pl: bábszínház, vagy hasonló alkalmi programok esetén)

Törődés
Az a gyermek, aki érzi, hogy a felnőtt szereti, elfogadja úgy, ahogy van, az érzi magát biztonságban. Boldogan mosolyog, egészséges, aktívan tevékenykedik egész nap. A felnőtt feladata, hogy biztosítsa számára a meleg, biztonságos, szeretetteljes légkört. A bíztató szavak, a kiegyensúlyozott napirend, az állandóság mind ezt szolgálják.

A foglalkozások előre tervezett heti témák szerint komplexen összekapcsolódnak. Minden esetben törekszünk arra, hogy megfelelő időt biztosítsunk a gyermekeknek tevékenységük befejezéséhez, pontos elvégzéséhez. Alkalmazkodunk a gyermekek életkori sajátosságaikhoz, illetve egyéni képességeikhez. Minden gyermek egyénre szabott, személyes törődésben (differenciálás), fejlesztésben részesül, azonban törekszünk az összehangolt, társas kapcsolatok kiépítésére is (integráció).

A heti rendtől függetlenül rendszeresen tornázunk, minden nap ismerkedünk a mennyiségekkel, számokkal, színekkel, szűkebb és tágabb környezetünkkel, és sokat beszélgetünk. A foglalkozások irányítottak, de az életkor haladtával, a képességek fejlődésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az önállóság.

Éves tematika
Legfontosabb tevékenységforma a játék, melyre a legtöbb időt szánjuk. A játéktevékenységek sokszínűségét tapasztalat és élményszerzéssel, változatos, sokszor magunk készített játékeszközök biztosításával segítjük elő. A játékba integrált tanulás során az évszakok változása és az ünnepek körforgása adja tevékenységeink témáját. Az ünnepekre hosszan készülődünk családias légkörben, de nem tartunk nyilvános szerepléseket a napköziben. Az ünnepet megelőző napokban az adott témakörben játszunk és készülődünk, de az igazi ünnep a családé.

Ősz
(szeptember, október, november)

• Időjárás változékonyságának, a természet változásainak megfigyelése
• Őszi öltözködés
• Beszélgetés a költöző és állandó madarakról, az állatok téli készülődéséről
• Szüreti mulatság hangulata jelmezekkel, énekekkel
• Őszi termések, falevelek gyűjtése
• Ház körül élő állatok gondozása a hideg időszakokban

Tél
(december, január, február)

• madáretető készítés, madarak etetése
• Mikulás várás (a Mikulás észrevétlenül a cipőbe rakja ajándékát)
• Karácsonyi készülődés, közös mézeskalács, aranydió, gyertya, fahéjas alma, ünnepi dekoráció, ajándékkészítés
• Hógolyózás, hóemberépítés
• Farsangolás, saját jelmezkészítés
• Téltemető népszokásokkal ismerkedés

Tavasz
(március, április, május)

• Ébredő természet, a természetben létrejövő változások megfigyelése
• Nagytakarítás
• Nemzeti ünnepünk
• Húsvéti népszokások
• Föld világnapja – virágültetés, környezetvédelem, újrahasznosítás
• Anyák napja, melyet szintén otthon illik köszönteni. A gyerekeket felkészítjük az ünnepre, verset tanulunk és mondunk, készítjük a gyerekeket az otthoni „előadásra”, ünneplésre
• Gyermeknap

Nyár
(június, július, augusztus)

• Kerti tennivalók, növények ismerete, gondozása
• Aratással, betakarítással kapcsolatos népszokások, játékok
• Termésekből játékok készítése (csutkabáb, babzsák, stb.)
• Nyári napközis táborok
• Rengeteg játék és mégtöbb szabadtéri időtöltés